» Tudástár » Agronómiai ismeretek » Amit a talajról tudni kell » A különböző talajok jellemzői

A különböző talajok jellemzői

A különböző talajok jellemzői

A  különböző talajtípusok határozzák meg hogyan és mit tudunk termeszteni adott területen, és egyben ez képezi a gazdálkodás alappillérét is. Az alábbiakban megtalálja az egyes talajtípusok jellemzőiről szóló rövid összefoglalónkat.

Homok- és vályogtalaj

1. Homoktalajok

A homoktalajok általában szárazak, tápanyagban szegények, rossz a víztartó képességük. A kapillárisokon keresztül nem, vagy csak nagyon kis mértékben tud a víz szivárogni a felsőbb rétegekbe. Ebből kifolyólag a homoktalajok tavaszi művelését minimalizálni kell azért, hogy minél több nedvességet őrizzünk meg. A homoktalajok víz- és tápanyag- gazdálkodása szerves anyagokkal javítható.

2. Vályogtalaj, 0-10% agyagtartalom

Ezek a talajok abban különböznek a homoktalajoktól, hogy cserepesedésre hajlamosak, melynek következtében a felszínük nagyon kemény lesz. Ha nem megfelelően műveljük (sok menetszám) ezeket a talajokat, tömörödötté válnak, és csökken a vízbefogadó képességük. Száraz időszakban a talaj tömörödik, és nehezen lehet megművelni. A vályogtalajok általában könnyen művelhetőek és nagy mennyiségű vizet képesek tárolni. Gondoskodni kell megfelelő lezárásukról, művelésüket kerülni kell nedves talajkörülmények esetén.

Tudjon meg többet
Tipikus agyagtalaj

Agyagtalajok

3. Agyagtalaj, 10-25% agyagtartalom

Ezek a talajok különböznek az eddig olvasottaktól. Lecserepesedik és megkeményedik. A felszíne gyakran olyan kemény, hogy fel kell törni. Alacsony agyag- és szervesanyag-tartalom miatt szegényes az aggregátumok képződése is.  

4. Agyagtalaj, 25-40% agyagtartalom

Ezekre a talajokra jellemző, hogy megfelelő mennyiségű víz szállítódik a mélyebb rétegekből a felszín felé, de viszonylag lassan a kapillárisokon keresztül. A felszín felé szivárgó víz nem képes kielégíteni a növények igényeit. Ezek a talajok sötétebb színűek, a talaj aggregátumai jobban elkülöníthetőek. Az aggregátumok csökkentik a lecserepesedés kockázatát. Művelésük csak megfelelő nedvességtartalom mellett ajánlott. Ha a talaj túl száraz, a művelés hatására rögössé válhat, ha túl nedves, akkor pedig kenődik. Ezen talajok szerkezete különböző hatások (éghajlat, gyökerek) mellett javulhat.

Tudjon meg többet
Válgyogtalaj

Magas agyagtartalmú talajok, 40%

5. Agyagtalaj, > 40% agyagtartalom

A magas agyagtartalmú talajok vízmegtartó képessége kiváló, de a víz nagy része erősen kötődik a talaj részecskéihez, ezáltal a növények számára nem felvehető (holtvíz). A humusztartalom gyakran magasabb, mint más ásványi talajokban. Nem cserepesedik, amikor kiszárad. Ezen talajok szerkezete különböző hatások (olvadás-fagyás, kiszáradás-beázás) következtében javulhat. A fagy hatására a talaj aprózódik, és kedvező aggregátszerkezet alakul ki a felső rétegben. Amennyiben a talaj kiszárad, mielőtt megfagy, rögös és nehezen művelhető lesz.

Vízzel telített állapotban ragadóssá és vízzáróvá válik. A magas agyagtartalom következtében a tápanyag-tartalma is magas. Amikor száraz a talaj, visszatömörítést kell végezni a vetést követően, amit azonban kerülni kell, mikor nyirkos és képlékeny. Nedves körülmények között nő a talaj tömörödésének kockázata.

Tudjon meg többet

Meghatározások:

Agyag = A legkisebb méretű részecske, melynek átmérője kisebb mint  0.002 mm. Lásd Szemcseméret eloszlás víz olyan víz, ami a finom pórusokon keresztül képes szivárogni  a talaj felső rétegeibe. 

Kapilláris = A kapilláris k a mozgatója az adhézió, ami a vízmolekulák megkötődése a pórustérben, illetve a kohézió, ami a vízmolekulák közötti kötödést jelenti.  A vályogtalajok több kapillárissal rendelkeznek, így jobb a vízháztartásuk.

Tudjon meg többet