» Tudástár » Agronómiai ismeretek » Magágy » A magágy igényei

A magágy igényei

A magágy igényei a gyors és egyöntetű fejlődés érdekében

A magágy feladata, hogy megvédje a magot a különböző hatásokkal szemben és gyors, egyenletes növekedést biztosítson a csíranövény számára. A mag igényli a vizet, a levegőt, a meleget és a betegségmentes környezetet.

Az ideális magágy a magas hozam alapja. Úgy működik, mint egy „óvoda”. Védelmet, gyors és egyöntetű fejlődést biztosít a mag számára.

Az ideális magágy a magas termésátlag alapja

Az ideális magágy

A jó magágy legfontosabb tulajdonságai:

  1. Elnyelni a sok csapadékot, védi a magot a lecserepesedéstől és az eróziótól.
  2. Megakadályozza a párologtatást
  3. Biztosítja a kapilláris vízszállítást a csírázó mag számára
  4. Megőrzi a tápanyagokat, vizet és oxigént, és elősegíti a gyökerek fejlődését

Ahogy a kép is mutatja, az ideális magágy egy felső réteggel kezdődik, melyet durvább morzsák alkotnak, és amiben szerves anyag található, ami megakadályozza a lecserepesedést. Ezután következik egy finomabb szerkezetű réteg, amely megakadályozza a nedvesség elpárolgását, továbbá megfelelő kapcsolatot biztosít a talaj és a mag között.

A csírázó maghoz a kapillárisokon keresztül jut el a talajban lévő víz, mely jó mag és talaj közötti kapcsolatot igényel. Laza és kötött agyagtalajokban egyaránt gyenge a kapillárisokon keresztüli vízellátás, ezért is nagyon fontos, hogy maximálisan kihasználjuk a talajban már eleve ott lévő nedvességet.  

Tudjon meg többet

A 4 alapvető igény

A magágyak általában eltérnek egymástól, de ahhoz, hogy mindegyik ellássa a feladatát, biztosítania kell néhány alapvető feltételt:

  • víz
  • levegő
  • meleg
  • betegségmentes környezet

1. A mag körüli víz

A gabona magvak esetében a csírázás csak akkor indulhat meg, ha képes vizet felvenni. Ekkor a mag nedvességtartalma 13-14 %-ról 45-60%-ra növekszik. Legalább 6% - a növények által elérhető - vízre van szükség a mag körül, a megfelelő fejlődéshez. Ahhoz, hogy a mag fel tudja venni a vizet fontos, hogy szoros kapcsolatban legyen a környezetével. Ezért elengedhetetlen, hogy a mag körüli talajrészecskék ne legyenek túl rögösek. Szabályként elmondható, hogy a talaj aggregátumainak legalább 50% kisebb legyen, mint 5mm. Ebben az esetben a mag akkor is tud vizet felvenni, ha nem hull csapadék a vetés után.

A víz felvehetőségét a vetési mélység is befolyásolja. Az optimális vetésmélység lehetővé teszi, hogy a mag elegendő vizet vegyen fel és gyorsan fejlődésnek induljon.

Tudjon meg többet

Drilling depth for different species

A vetési mélység jó megválasztásával elkerülhetjük a kiszáradást. A sekély vetésmélység növeli az esélyét a jó kelésnek és a megfelelő tőszám kialakulásának.

Tudjon meg többet

Drilling depth for every species

Szabálynak tekinthető, hogy a vetésmélység annyi legyen, mint a vetőmag átmérőjének 10-szerese. Például ha egy repcemag 1,5—2,0 mm, akkor az optimális vetésmélység 15-20 mm.

Tudjon meg többet

Fontos szabály, hogy a vetőmagot a magátmérő 10-szeresének megfelelő mélységbe kell vetni, ahogy a fenti ábra is illusztrálja. Ezen elv szerint a borsó és a bab mélyebbre kerül, ahol több nedvességet  képes felvenni a magágyból. A repcemagot sekélyebben kell vetni, ahol nehezebb garantálni, hogy elegendő vízmennyiség áll rendelkezésre. Akárhogy is nézzük, a vízellátást sosem lehet azzal veszélyeztetni, hogy túl sekélyre vetünk, hiszen a magot mindig oda kell vetni, ahol a nedvesség van.

Tudjon meg többet

2. Levegő a lazult talajban

A növények a magvaikban raktározzák a tartalék tápanyagot, a gyümölcsök és a gabona magvak keményítő, olaj és fehérje formában. Ennek a tápanyagnak mindaddig ki kell tartania, míg a zöld növényi részekben elindul az önálló fotoszintézis. Amikor a mag vizet vesz fel, egy enzimatikus folyamat indul el. A légzés során megkezdődik a tartalék tápanyagok lebontása. Ezen folyamat oxigén igényes, melyet a mag a körülötte lévő levegőből veszi fel. Ezért is nagyon fontos, hogy a mag körül lévő talaj megfelelően lazult legyen, amin keresztül a levegő és az oxigén könnyen áthaladhat. Ugyanilyen fontos az is, hogy a légzésből származó szén-dioxid távozni tudjon. Előfordulhat, hogy a vetés után nagy mennyiségű csapadék szivárog a talajba, ami miatt a talaj telítetté válik, ekkor oxigén hiány lép fel, ami pedig csírázási problémákhoz vezet.

Tudjon meg többet

3. A meleg gyorsítja a magok növekedését

A talaj elsősorban a napsugarak hatásától melegszik fel, de közvetve az eső és a levegő is kifejti hatását.  A magágy hőmérséklete nagyban befolyásolja, hogy milyen gyorsan fog csírázni a vetőmag, illetve milyen gyorsan fog fejlődni a csíranövény. A búza, árpa és zab csírázása már 3-5 °C-on megindul, de az ideális csírázási hőmérséklet 20 °C. A talaj hőmérséklete kölcsönhatásban áll a hőkapacitással, a hővezető képességgel és a párologtatással. A száraz porózus talaj könnyebben felmelegszik, mint a nyirkos vagy a vízzel telített talaj. Minél nagyobb a talajok nedvesség tartalma, annál nehezebben melegszenek fel tavasszal.

Tudjon meg többet

4. A betegségek a vetésforgó alkalmazásával csökkenthetők

Annak érdekében, hogy a magágy betegségektől mentes legyen, vetésforgót kell alkalmazni. Az ideális az, ha az egyszikűeket és kétszikűeket váltakozva illesztünk be a vetésforgóba. Másik szabály szerint biztosítani kell, hogy az előző növény maradványai megfelelően lebontódjanak. Ez biztosítja a betegségek elkerülését, illetve garantálja, hogy a növényi maradványok nem gátolják a következő növény kelését.

Tudjon meg többet

Meghatározások:

Légzés = A sejtlégzés az a folyamat, amelynek során a tápanyagok lebontódnak és energiává alakulnak át. Vetőmagok esetében a keményítő, az olaj és a fehérjék bomlanak le, és nyújtanak energiát a csírásához.

Enzimatikus folyamatok = Az enzimek olyan fehérjék, amelyek a kémiai reakciókat kontrollálják a sejtekben, ezzel csökkentve vagy növelve a folyamat mértékét.  

Szén-dioxid = Gáz halmazállapotú anyagcsere termék. A vízzel együtt a fotoszintézis alapeleme, a cukrok képződésének forrása.

Hőkapacitás = Megmutatja, hogy 1 kg anyag hőmérsékletének 1OC-kal történő emelkedéséhez, mennyi melegre/energiára van szükség.

Hővezető képesség = Kifejezi, hogy egy anyag mennyire képes a hőt vezetni.

Egyszikűek = Olyan növények, amelyek csírázásakor egy sziklevelet fejlesztenek. Például: fűfélék, gabonafélék.

Kétszikűek = Olyan növények, amelyek csírázásakor két sziklevelet fejlesztenek. Például: olajos magvak, borsó, bab, lenmag, cukorrépa.

Tudjon meg többet